Sok apa csak ritkán látja gyermekét a válás után, és néhányan teljesen elveszítik a kapcsolatukat velük. Hány gyereket érint ez? Az alábbi cikk a Generations and Gender Survey adatai alapján készült Nagyné Béres Andrea- kuratóriumi tag összefoglalójaként.

A gazdasági instabilitás növekedésével a gyermek számára is nagyobb annak a kockázata, hogy a szülők elszakadnak egymástól. A válás esetén a szülői felügyelet megoszlik az apa és az anya között. Az elsődleges felügyeleti joggal rendelkező szülő-10-ből 7 esetben az anya.

Ő jogosult a gyermekével (gyermekeivel) a legtöbb időt eltölteni és róluk saját otthonában gondoskodni, kivéve, ha ezt egy komoly ellenindok megakadályozza. A válás után sok remek apa csak nehezen tudja betölteni szülői szerepét. A gondoskodó- és a szülői szerepkört kiválóan gyakorló apánál való megosztott gyermeki életvitel engedélyezése ugyanis még mindig nem bevett gyakorlat. Az egyszülős családok számát látva bizony nagyon fontos és sürgős lenne figyelembe venni, hogy a gyermekeket hogyan érinti az apa távolléte, milyen kihatásai vannak ennek serdülőkorban és a felnőttkor elérése után.

Számos tanulmány mutatta már ki, hogy a válás után az apával való folyamatos kapcsolat pozitív hatással van a gyermekek szociális, kognitív és érzelmi fejlődésére. Ennek ellenére a különélő apák gyakran veszítik el a kapcsolatot gyermekeikkel. Az ERFI felmérés* szerint az elvált szülők gyermekei közül majdnem minden ötödik soha nem fogja látni az apját. (*Az ERFI felmérést 2005-ben az INED és az INSEE végezte egy 10 079 18–79 éves férfiból és nőből álló csoporton.)

Azokban a családokban, ahol a szülők együtt vannak, a gyerekek 18 évesen kezdik elhagyni a szülői házat: tanulnak vagy saját otthont alapítanak, de szoros kapcsolatban maradnak szüleikkel, és elenyésző azoknak az aránya, akik soha nem látják az egyik szülőt. Ha azonban a szülők külön élnek, az apai, anyai kapcsolattartás gyakorisága nagymértékben eltér. Néhány ritka kivételtől eltekintve a különélő anyákkal a gyermekek 18. életévén túl is megmarad a kapcsolattartás, az apával való tartózkodás sokkal ritkább, és arányait is túlbecsülik.

A gyermekeiktől külön élő apák a 0-4 éves gyermekek 8%-át az apa soha nem láthatja. A 6- 18 év alatti gyerek esetében is a lehető legritkábban fordul elő. A különélő szülők 0-34 éves gyermekeinek 18%-ánál az apa soha nem is találkozik velük.

Az anyák szerint 0-4 éves gyermekek 98%-a él az anyával a válás után, míg az apák szerint ez alig 26%. Ez meghaladja a 100%-ot. Ez részben a változó vagy korlátozott lakóhely miatt van így, amikor mindkét szülő együtt él még a gyermekkel, de valójában csak alkalmanként vannak velük.

A gyermek 18. születésnapjáig érvényes elsődleges felügyeleti joggal rendelkező szülőt a jogszabály kötelezi, hogy biztosítsa a másik szülő láthatási jogát. A nagykorúság elérése után a gyermeket törvényileg nem kötelezhetik arra, hogy lássa az apját, vagy az apát, hogy lássa gyermekeit. Számos 18 éven felüli gyerek már is nem kívánja fenntartani az apjával kapcsolatot, és bizonyos esetekben az apa is úgy véli, hogy szülői szerepe ebben a korban véget is ér. Ezért nem tesz további erőfeszítéseket a kapcsolattartásra.

Ha az apa egyedül él, a gyerekek 14%-a-, ha partnerrel él, 24% százalék nem találkozik az apjával. Bár ezek az eredmények egyértelmű összefüggést mutatnak, nem tesznek különbséget ok és okozat között. Amikor az apa új társat talál, előfordulhat, hogy a gyermek már nem akar vele találkozni, vagy az apa veszíti el az érdeklődését a gyermek iránt. Az is gyakran előfordul, hogy az anya megpróbálja megakadályozni az apa és gyermeke kapcsolattartását, így a gyermekkel való kapcsolat elvesztése arra ösztönzi az apát, hogy máshol kezdjen új életet.

A szülő és a gyermek otthona közötti távolság is központi tényező: minél nagyobb a távolság, annál ritkább a kapcsolatfelvétel. 4 órás utazás az egyik otthonból a másikba már erősen befolyásolja a találkozások gyakoriságát. A 4 óra utazási idő felett az arány 33%-ra nő. Amikor az apa bejelenti, hogy nem tudja a gyermeke otthonába való utazás idejét, ez eléri a 81%-ot, ami a kapcsolat teljes elvesztésére utal. (INED-INSEE, ERFI-GGS (1), 2005.)

Az apa iskolai végzettsége, foglalkoztatási státusza és jövedelme is befolyásolja annak valószínűségét, hogy a gyermek nem tart kapcsolatot vele. Minél alacsonyabb iskolai végzettsége és instabilabb a foglalkoztatási helyzete, annál valószínűbb, hogy elveszíti kapcsolatát gyermekével. A magas jövedelem megkönnyíti a látogatások utazási költségeinek kifizetését, és olyan lakás megvásárlását, amely elég nagy ahhoz, hogy a gyermek(ek) elférhessenek, amikor ott tartózkodnak.

Az apa kapcsolatát gyermekeivel szintén erősen befolyásolja a családi múltja. Kétszer akkora azoknak a gyerekeknek az aránya, akik már nem látják apjukat, ha magát az apát nem két szülő nevelte 15 éves koráig. Ugyanígy sokkal gyakoribb a kapcsolatvesztés, ha a gyermek(ek) apja soha nem látja saját apját. Végül megjegyezni, hogy az apa-gyermek kapcsolat hiánya nem függ a gyermek nemétől, de azokban az esetekben, amikor a gyerekek az apjukkal élnek, ez a gyakrabban fiúk esetében igaz.

Az esetek többségében a felügyeleti jogot különböző okokból az anyának adják. Bár ez a lehetőség mindkét szülő által előnyben részesített választás lehet, vagy a változó lakóhely kialakításának gyakorlati nehézségeiből fakadhat, ez akadályozza leginkább az apa rendszeres szülői nevelői feladatainak végzését, és egyértelműen megnehezíti a gyermeknevelést apa-gyermek kapcsolatok fenntartását. Ez, és a válás módja befolyásolja legjelentősebben az apa-gyermek kapcsolattartás gyakoriságát.

Azoknak a gyerekeknek az aránya, akik soha nem láthatják apjukat, nagyon magas, ha a válás nem közös megegyezéssel-. hanem az anya vagy az apa kezdeményezésére történt. Ha a gyermek(ek) csak az anyjukkal éltek a válást követő évben a kötelékek sokkal gyakrabban szakadnak meg. Ez az arány 21%. Szemben azon ritka esetekben, amikor az apa felügyeleti joggal rendelkezik. Az arány ebben az esetben12%, és csupán 1%-ra csökken, ha a gyerekek felváltva élnek a két szülőjükkel!

A megoldást inkább a közös megegyezésen alapuló különválás esetén láthatunk.

Alapítványunk azokért az apákért dolgozik, akik megérdemlik, hogy az anyával válás után is közösen nevelhessék gyermekeiket. Alapítványunk NEM KÉPVISELI AZOKAT AZ APÁKAT, akik olyan kiváltó okokkal járultak hozzá az anyai felügyelethez, amely vitathatatlanul sértette a gyermekek biztonságos felnevelését.

A törvények a megosztott családmodellben való megállapodásra már lehetőséget adnak, ugyanakkor a törvénykezési gyakorlat csak ritkán veszi figyelembe ezeket a jogokat. Gondoljunk csak bele még valamibe a fentieken kívül. Vegyük figyelembe az apai nagyszülői szerepek elvesztésével járó érzéseket is, amiről majd egy következő cikkben írunk.

Most azoknak a gyerekeknek a helyzetén szeretnénk javítani, akiknek a szülei a szeretet kihűlésével válni kényszerülnek és a válás után az anyai fél sértettsége nem teszi lehetővé, hogy az apjukkal találkozzanak és ő továbbra is az életük része legyen.

(Andrea Béres - a member of the board of foundation trustees)

The post is available in English here: